Sziasztok!
Gondoltam ma is írok egy részt így egy kis kárpótlásnak a mulasztott heteim miatt. Nemtudom mégis kinek hiányzott a történet és kinek nem én nekem hiányzott az írás! Remélem tetszeni fog ez a rész és ha lehet kérnék legalább 1 valakitől egy ilyen össz kommentet az eddigi történetről vagy csak erről a részről!
http://minnieestoryestaylorandtini.blogspot.hu/2015/02/kritika-25-incredible-dream.html
Nektek pedig teljes mértékben köszönöm a kritikát! Igazán jól esett! A chat ablakkal igen bajlódok szóval nemtudom mit fogok kihozni belőle. Jó szórakozást, nem írom le a véleményem a részről! :))
xoxoWorldDream
Becsapodás majd szemeim kipattantak és előre dőlve teljesbe lefejeltem a műszerfalat. Rögtön sajgó homlokomhoz kaptam. Balról egy eszeveszett nevetés pedig bántotta a fülemet. A dühtől fortyogva pillantottam drága bátyámra amint nevet az előbbi szerencsétlenségemen. Mi a fenéért álmodok én azzal az emberrel? Azt se tudom ki az és, hogy mégis mit akarhat! Mióta megjelent Sydney-ben a házunknál azóta van, hogy éjszakánként álmaim vannak vele, de sajnos mindegyik másképp végződik. És mindegyik végén közeledek hozzá és mikor felfedném arcát akkor felkelek.
- Megvagy még?- nevet. Nem szóltam hozzá inkább bevágtam a durcát.
- Hát jó, inkább nem próbálkozok. Legendás a durca időd!- igen még mindig tartom a rekordom. Kiskoromban Luke "véletlenül" levágta az összes babámnak a haját és kitörte a kezét. Úgy berágtam rá, hogy több mint 5 napig nem szóltam hozzá. Persze anyu agyára mentünk ezzel a gyerekes viselkedéssel, de nem érdekelt minket, főleg nem engem. A kedvenc babáim voltak. Habár nem mondom azt, hogy én nem tettem rosszat. Tudjátok, kölcsön kenyér visszajár! Téli fűtésnél a kályhába dobtam az egyik kisautóját. Szerintem még ma is ott van az égett műanyag. Hogy kiverte rá a hisztit. Nem telt el úgy legalább 1 hét, hogy ne szívtuk volna a másik vérét. És szerintem ez mostanában sincs máshogy. Oda vissza pattog a labda és egyszer sem áll meg. A drága autóval végre berobogtunk a ház garázsába, majd leparkoltunk és én rögtön kipattanva a ház felé mentem. Az ajtón belépve sötét volt mindenhol. Mi a fene van itt?
- Öhm hejhó, ébren vagytok még?- lépkedem beljebb a lakásban majd felkapcsolom a nappaliban a villanyt. Pár morgó hangot hallok és szemem a kanapé felé vezetem. Anyám és a fiúk gubbasztanak a TV előtt és néznek valami őrült akció sorozatot. Oh god legalább kijönnek egymással és nincs ellenségeskedés.
- Kicsim! Na, hogy sikerült?- anyu csillogó szemei már egy puszta nézéssel is kibelezte a lelkem minden egyes szegletét.
- Hát kaptam 1 hét próba időt és ha mindent jól csinálok akkor enyém az állás! Csak az a lényeg, hogy korán kell kelnem és..- itt megakadtam. Egy valamire nem gondoltam az biztos.
- És?- bizonytalan kérdés. Hah én is bizonytalan vagyok magamban. Ez így jó kis összhangnak néz ki.
- Hát..meg kéne néznem, hogy merre van a kávézó, mert minden reggel csak nem hordhat be engem Mr. Majom a munkahelyemre.
- Héé ez fájt, de marhára!- teszi szívére a kezét és kezd el "haldokolni"Luke.
- Sorry- majd a levegőbe rajzolva egy szomorú smileyt megöleltem anyut. Holnap már kezdek és ha bevisz Luke akkor megkell jegyeznem az utat.
- No, de emberek mit szólnátok ha...- és itt nyílt az ajtó. Mint a rossz horror filmekben. Egyszer csak a nagy nyüzsgés majd a hirtelen beállt csend és minden szem az ajtóra szegezve. Egy férfi lépett be rajta táskákkal a kezében.
- Oh bocsánat! Esetleg rosszkor érkeztem fiúk?- mély dörmögő hang. Jézusom. Egy csattanást hallok majd Mikey felé pillantok aki rávágott a homlokára. Na mit felejtettetek el fiúk?
- Nem, dehogyis éppen mentünk vagy csak indulni vagy na..- kezdett be Luke.- Terveztük, hogy elmegyünk bulizni és megünnepelni a mai nap sikerét.
- Értem! Hát jó szórakozást!- majd ránk néz, különösebben anyámat mérte végig.- A fiúk menedzsere vagyok Adam! Örvendek, bizonyára maguk Luke édesanyja és huga!- majd mindkettőnket kézencsókolta. Anyura sanditok szemem sarkából és szerintem már valahol a föld mélyébe szivárgott annyira elolvadt.
- Hát nos, khm. Inkább megyek felöltözni és akkor mehetünk ünnepelni!- majd kettesével szedve a lépcsőket sambáztam fel szobámba. Egy fél óra válogatás után egy laza fekete egyberuha mellett döntöttem aminek a derekánál egy nagy masni van. Választottam mellé egy laza magassarkút, felkentem egy kis sminket, megfogtam egy táskát benne a szükséges dolgaimmal majd kijelentettem, hogy indulásra készen vagyok. A srácokat összekaparva az autóba ültünk és arra a szórakozó helyre mentünk amit ők nagyon ismernek. A hátsó ajtón engedtek be minket ingyen és bérmentve szinte. Bent őrült hangosan ment a zene, táncoló és izzadt emberek voltak a parkett közepén. A wc környékén éppen túlfűtött párok bóklásztak és a pult körül pedig a rendelésre várok álltak. Elfoglaltunk valahol a fal mellett egy boxot, majd Ashton elment az italokért.
- Igen csini vagy hugi!- biccentve válaszoltam. Ne hidd azt, hogy így majd megtörsz. Egy laza nevetésbe lezárta a dolgot ez jelenette azt, hogy nem próbálkozik. Jó pár kör pia után kezdtem valahogy felszabaulni.
- Az állásra!- emelte meg poharát Calum.
- Az állásra!- koccintottunk mind majd lehúztuk az ujabb felest. Felálltam az asztaltól és a táncolók közé vetettem magam. Csípőmet az ütemre kezdtem mozgatni. Érződött már rajtam az ital hatása, de teljes mértékben leszartam. Végre élni akartam és ezzel az estével meg is fog történni. Pár perc múlva egy kéz simult derekamra és velem együtt kezdett mozogni. A helyzet eléggé furcsa volt és elkellett volna löknöm de nem tettem, helyette élveztem.
- Megvagy kicsi lány! Végre megvagy!- mély férfias hang suttogott a fülembe. Megijedtem. Mégis, hogy érti azt, hogy megvagyok. Ám ez a következő pillanatban megválaszolt kérdéssé vált. Kézen ragadott és az egyik hátsó ajtóhoz kezdett húzni. Elkezdtem ütni kezét, hogy engedjen el mert nemtudom mégis mit képzel ez magáról. Körbe pillantottam, hátha meglátom a srácokat, de sehol senki. Az ajtón kilökve tovább rángatott egy mellékút felé ahol egy fekete furgon állt.
- Azonnal engedj el, mert esküszöm, hogy megütlek!
- Nagyon vicces vagy kislány, de arra még esélyt sem adok!- majd egy erős ütés érte oldalamat. Szemeim elé homáylos fátyol húzodott és megbillentem. Zuhantam a föld felé de mégis elkapott és a hátsó üléshez vitt. Bárki is ő..de most elkapott és elvisz engem magával, valahova.
Gondoltam ma is írok egy részt így egy kis kárpótlásnak a mulasztott heteim miatt. Nemtudom mégis kinek hiányzott a történet és kinek nem én nekem hiányzott az írás! Remélem tetszeni fog ez a rész és ha lehet kérnék legalább 1 valakitől egy ilyen össz kommentet az eddigi történetről vagy csak erről a részről!
http://minnieestoryestaylorandtini.blogspot.hu/2015/02/kritika-25-incredible-dream.html
Nektek pedig teljes mértékben köszönöm a kritikát! Igazán jól esett! A chat ablakkal igen bajlódok szóval nemtudom mit fogok kihozni belőle. Jó szórakozást, nem írom le a véleményem a részről! :))
xoxoWorldDream
Becsapodás majd szemeim kipattantak és előre dőlve teljesbe lefejeltem a műszerfalat. Rögtön sajgó homlokomhoz kaptam. Balról egy eszeveszett nevetés pedig bántotta a fülemet. A dühtől fortyogva pillantottam drága bátyámra amint nevet az előbbi szerencsétlenségemen. Mi a fenéért álmodok én azzal az emberrel? Azt se tudom ki az és, hogy mégis mit akarhat! Mióta megjelent Sydney-ben a házunknál azóta van, hogy éjszakánként álmaim vannak vele, de sajnos mindegyik másképp végződik. És mindegyik végén közeledek hozzá és mikor felfedném arcát akkor felkelek.
- Megvagy még?- nevet. Nem szóltam hozzá inkább bevágtam a durcát.
- Hát jó, inkább nem próbálkozok. Legendás a durca időd!- igen még mindig tartom a rekordom. Kiskoromban Luke "véletlenül" levágta az összes babámnak a haját és kitörte a kezét. Úgy berágtam rá, hogy több mint 5 napig nem szóltam hozzá. Persze anyu agyára mentünk ezzel a gyerekes viselkedéssel, de nem érdekelt minket, főleg nem engem. A kedvenc babáim voltak. Habár nem mondom azt, hogy én nem tettem rosszat. Tudjátok, kölcsön kenyér visszajár! Téli fűtésnél a kályhába dobtam az egyik kisautóját. Szerintem még ma is ott van az égett műanyag. Hogy kiverte rá a hisztit. Nem telt el úgy legalább 1 hét, hogy ne szívtuk volna a másik vérét. És szerintem ez mostanában sincs máshogy. Oda vissza pattog a labda és egyszer sem áll meg. A drága autóval végre berobogtunk a ház garázsába, majd leparkoltunk és én rögtön kipattanva a ház felé mentem. Az ajtón belépve sötét volt mindenhol. Mi a fene van itt?
- Öhm hejhó, ébren vagytok még?- lépkedem beljebb a lakásban majd felkapcsolom a nappaliban a villanyt. Pár morgó hangot hallok és szemem a kanapé felé vezetem. Anyám és a fiúk gubbasztanak a TV előtt és néznek valami őrült akció sorozatot. Oh god legalább kijönnek egymással és nincs ellenségeskedés.
- Kicsim! Na, hogy sikerült?- anyu csillogó szemei már egy puszta nézéssel is kibelezte a lelkem minden egyes szegletét.
- Hát kaptam 1 hét próba időt és ha mindent jól csinálok akkor enyém az állás! Csak az a lényeg, hogy korán kell kelnem és..- itt megakadtam. Egy valamire nem gondoltam az biztos.
- És?- bizonytalan kérdés. Hah én is bizonytalan vagyok magamban. Ez így jó kis összhangnak néz ki.
- Hát..meg kéne néznem, hogy merre van a kávézó, mert minden reggel csak nem hordhat be engem Mr. Majom a munkahelyemre.
- Héé ez fájt, de marhára!- teszi szívére a kezét és kezd el "haldokolni"Luke.
- Sorry- majd a levegőbe rajzolva egy szomorú smileyt megöleltem anyut. Holnap már kezdek és ha bevisz Luke akkor megkell jegyeznem az utat.
- No, de emberek mit szólnátok ha...- és itt nyílt az ajtó. Mint a rossz horror filmekben. Egyszer csak a nagy nyüzsgés majd a hirtelen beállt csend és minden szem az ajtóra szegezve. Egy férfi lépett be rajta táskákkal a kezében.
- Oh bocsánat! Esetleg rosszkor érkeztem fiúk?- mély dörmögő hang. Jézusom. Egy csattanást hallok majd Mikey felé pillantok aki rávágott a homlokára. Na mit felejtettetek el fiúk?
- Nem, dehogyis éppen mentünk vagy csak indulni vagy na..- kezdett be Luke.- Terveztük, hogy elmegyünk bulizni és megünnepelni a mai nap sikerét.
- Értem! Hát jó szórakozást!- majd ránk néz, különösebben anyámat mérte végig.- A fiúk menedzsere vagyok Adam! Örvendek, bizonyára maguk Luke édesanyja és huga!- majd mindkettőnket kézencsókolta. Anyura sanditok szemem sarkából és szerintem már valahol a föld mélyébe szivárgott annyira elolvadt.
- Hát nos, khm. Inkább megyek felöltözni és akkor mehetünk ünnepelni!- majd kettesével szedve a lépcsőket sambáztam fel szobámba. Egy fél óra válogatás után egy laza fekete egyberuha mellett döntöttem aminek a derekánál egy nagy masni van. Választottam mellé egy laza magassarkút, felkentem egy kis sminket, megfogtam egy táskát benne a szükséges dolgaimmal majd kijelentettem, hogy indulásra készen vagyok. A srácokat összekaparva az autóba ültünk és arra a szórakozó helyre mentünk amit ők nagyon ismernek. A hátsó ajtón engedtek be minket ingyen és bérmentve szinte. Bent őrült hangosan ment a zene, táncoló és izzadt emberek voltak a parkett közepén. A wc környékén éppen túlfűtött párok bóklásztak és a pult körül pedig a rendelésre várok álltak. Elfoglaltunk valahol a fal mellett egy boxot, majd Ashton elment az italokért.
- Igen csini vagy hugi!- biccentve válaszoltam. Ne hidd azt, hogy így majd megtörsz. Egy laza nevetésbe lezárta a dolgot ez jelenette azt, hogy nem próbálkozik. Jó pár kör pia után kezdtem valahogy felszabaulni.
- Az állásra!- emelte meg poharát Calum.
- Az állásra!- koccintottunk mind majd lehúztuk az ujabb felest. Felálltam az asztaltól és a táncolók közé vetettem magam. Csípőmet az ütemre kezdtem mozgatni. Érződött már rajtam az ital hatása, de teljes mértékben leszartam. Végre élni akartam és ezzel az estével meg is fog történni. Pár perc múlva egy kéz simult derekamra és velem együtt kezdett mozogni. A helyzet eléggé furcsa volt és elkellett volna löknöm de nem tettem, helyette élveztem.
- Megvagy kicsi lány! Végre megvagy!- mély férfias hang suttogott a fülembe. Megijedtem. Mégis, hogy érti azt, hogy megvagyok. Ám ez a következő pillanatban megválaszolt kérdéssé vált. Kézen ragadott és az egyik hátsó ajtóhoz kezdett húzni. Elkezdtem ütni kezét, hogy engedjen el mert nemtudom mégis mit képzel ez magáról. Körbe pillantottam, hátha meglátom a srácokat, de sehol senki. Az ajtón kilökve tovább rángatott egy mellékút felé ahol egy fekete furgon állt.
- Azonnal engedj el, mert esküszöm, hogy megütlek!
- Nagyon vicces vagy kislány, de arra még esélyt sem adok!- majd egy erős ütés érte oldalamat. Szemeim elé homáylos fátyol húzodott és megbillentem. Zuhantam a föld felé de mégis elkapott és a hátsó üléshez vitt. Bárki is ő..de most elkapott és elvisz engem magával, valahova.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése