11.rész- Miért fogadom el?

Na sziasztok!
Élek megvagyok, huh :DD Csak egy újabb gipsz, na mindegy is gondolom tudjátok, leírtam salalaa..na :D hu de elszoktam ettől..már foszlányokba emlékezet kiesésem is van xD Jó olvasást!
                                                                                             xoxoWorldDream



Nemtudom meddig kuporoghattam bent abban a retkes szobában bőgve az ágyamon. Jelen pillanatban semmi nem érdekelt, még az a nyomorult levél sem ami már vizesen tapadt a kézfejemhez. Ezt érdemlem valami miatt. Így vág vissza, de nem értem mit tettem a sors ellen? Nem tehettem arról, hogy apám ilyen lett. Nem tehettem arról sem, amit művelt velünk. Arról sem én tehetek, hogy Luke elment énekelni. Neki így volt a legjobb, de talán ha itt maradt volna akkor nemlenne így kibukva apám. Fejemben kutakodtam mégis mit tettem ami miatt ennyire utál? Hiszen a saját lánya vagyok. Egy normális apának kéne lennie aki mindig a gyermeke mellett van. Iskolába viszi amikor kicsi, ha már kamaszodik akkor meg kell értenie a tini problémáit, ha pedig belép a felnőtt korba akkor részben támogatni kell és felvilágosítania a nagyvilágban történő dolgokról. De ez..ez valahogy elmaradt tőle.
- Lia, ha kész vagy azzal amit éppen csinálsz akkor gyere le kész lett a vacsora.- kopog ajtómon Luke. Lassan felültem ágyamon és a kezemben szorongatott levelet néztem. Hova tüntessem el, ahol nem találja meg senki? Fejem zúgott a sok sírástól és új információktól. Eldöltem újra és fejemet óriási párnámba dugtam. Várjunk csak..megvan. Kihúztam a párnát és kigomboltam a huzatot. Íróasztalomhoz  botorkáltam és egy kis ollót megfogtam. Feltéptem egy kis résen a párnát, majd a levelet parányira hajtogatva beledugtam. Csak el ne felejtsem, hogy ideraktam. Visszagomboltam és helyére raktam. Bevonultam kis fürdőszobámba és lekezeltem kisírt arcomat. Nem akarom, hogy kérdőre vonjanak ígyis emiatt. Készenlétem után leballagtam és befoglaltam a helyemet. Egész vacsora alatt csak párszor szólaltam fel és műmosolyom villogtattam. Úgynézki bevették, mert mosolyogva szóltak hozzám és néztek rám mindig. Nem fogom tudni sokáig tartani magam és ha meg este rám nyit valaki a szobában miközben sírok, az nem tenne valami jót. Elkell mennem innen, de minnél hamarabb. Ha kell csak pár órára levegőzni vagy kikapcsolódni.
- Elmehetek bulizni anyu?- villámmal az utolsó szem paradicsomot piszkálom, majd bekapom. Fuj, már nem olyan friss és ropogós. Talán nem kellett volna fél óráig ott szárítanom.
- Oh, két nap egymás után? Nem lesz sok neked? Amúgy meg nem holnap kezdesz a munkában? És mégis kivel mennél?- halmoz el kérdéseivel. Ezt imádom benne például, hogy ő aggódik értem de az apám, ch.. le se szar.
- Öhm, igen két nap egymás után, mert nagyon jól éreztem magam. Nem-nem lesz sok, majd akkor szólj ha esetleg ezt egy hétig csinálom. Tudom, hogy holnap megyek munkába és, hogy az első napom lesz amit nem akarok elszúrni, de majd max bevitetem magam.- válaszoltam tömören és magyarázóan.
- Egy kérdésemre nem feleltél kisasszony! Kivel akarsz menni?- fél szemöldökét felvonva előveszi a sejtelmes nézését.
- Öhm..akit tegnap megismertem. Li..Loretta. Nagyon kedves lány, talán lesz kedve jönni.- rebegtetem szempilláim.
- Jólvan. De! Vagy hazaérsz éjfélkor vagy dobsz egy SMS-t ha ott alszol nála! És igazán bemutathatnád már őt.
- Köszönöööm!- puszit nyomtam arcára és elkezdtem fent készülődni. Egy fekete ruhát vettem fel aminek a derekán egy piros masni van és lefele bő-lógós. Szempillaspirál, szájfény, fekete telitalpú bokacsizma, oldaltáska. Indulásra kész. Tudom most mindenki gondolkozik, hogy mégis, hogy jutom el bármelyik szórakozó helyre is, de már megvan a tervem. Nem a legmegfelelőbb, de ha ez kell ahhoz, hogy lenyugodjak akkor legyen. Elköszöntem, majd kiléptem a hűvös éjszakába. Ahogy sejtettem és láttam a házunktól nem messze állt egy fekete furgon. Ám odaérve csalódás ért, mert nem volt bent a kocsiban az akit akartam. Szomorúan (?!) elindultam a belváros felé egyedül, gyalog. Nem ismertem a környéket nagyon, nemhogy még este. Percek teltek el és szüntelen bolyongtam majd inkább fogtam és leültem a patkára. Esélytelen, hogy én ma valahova is mennék.
- Hé! Régóta nézem már, de vagy huszadszorra mész el a házunk előtt. Eltévedtél?- felpillantva egy szőke hajú mosolygós lány fogad. Bulis ruha van rajta, talán most ért haza.
- Hát őszintén..igen, eltévedtem. Tudod, nemrég költöztem Londonba és alig ismerem a környéket. Nem kellett volna egyedül elindulnom bulizni.
- Csatlakozz hozzám. Én is a közeli bárba megyek. Állítólag jön valami puccos emberke így jó lesz a buli.- nevetgél. Aranyosnak tűnik. Beleegyeztem és neki vágtunk az éjszakának. Útközben meséltünk egymásnak magunkról és igazán összeismerkedtünk. Mint kiderült a neve Larissa de csak Laranak nevezik a haverjai. Londonban született van két tesója velük él együtt és szüleivel. Könnyen barátkozós fajta és igen aranyos kislány. Nem félős és tartózkodó, hamar feloldódik. A buli tartozkodási helyét kilóméterekről meglehetett volna találni a dübörgő zene miatt. Bent se volt másabb. Őrült, részeg, izzadt emberek voltak szanaszét. Lara egy kisebb csoporhoz vezetett. Bemutatta nekem a barátait és utána elkezdtük csapatni az estét. Nem mondom azt, hogy rossz volt. Eszméletlen jól éreztem magam velük. Közös képek, piák sorra, telefonszám cserék. A hangulat a tetőfokon volt. Egész este valakinek a tekintete szúrta a hátam, de egyszer sem figyeltem felé, de csak addig amíg Lara nem szólt, hogy néz valaki. Megfordultam és a még megismerésre váró barna szempárakba ütköztem. Lazán a pultnál ült egy fekete pólóba és nadrágba. Kezében csak egy pohát víz volt. Na fene, valaki elkezdte az alkoholmentes életet? Liam szemébe nézve táncoltam tovább. Többször megrándult arca és teste egy-egy kicsit merészebb mozdulatomra. Odavándoroltam a pulthoz és egy újabb felest rendeltem. Kezemben a pohárral eléléptem és legördítettem a szeme láttára. Csak nevetve megrázta a fejét, mire én is felnevettem.
- Haza kéne menned. Holnap meló kislány. Nemkéne, hogy első nap kirúgjanak téged.- kezembe adja eddigi vizes poharát.
- És ha nem akarok? Túl jól érzem most ahhoz magam.- ordítom túl a zenét. Mosolyogva néz majd megfogta a kezem és kifelé indult velem. A sok pia hatása miatt csak botladoztam és röhögcsélve mentem utána. Félúton inkább felkapott menyasszonyi pózba és egy fekete BMV-ig vitt, majd berakott anyósülésére.
- Várjál. Írok Lara-nak és anyámnak üzenetet, hogy nem alszom otthon. Vagyis...- elnevettem a végét. Teljesen K.O voltam. Lara-nak ment az SMS, hogy leléptem egyik haverommal és ha látna egy szőke fiút ne mondja meg, hogy ott voltam. Anyámnak pedig mondtam, hogy Lara-nál alszom. Jó kis világ van.
- Amúgy hova viszel?- ez az egy kérdés zavart. Na meg akartam egy puha ágyat.
- Vagy hazaviszlek és megmondod anyádnak, hogy mégis hazamész vagy pedig nálam alszol!?- kérdő de kijelentő hangnem.
- Nálad alszom- jelentem ki a szemébe nézve. Egy kis csillogás villant fel benne, de hamar ki is aludt.
- Én is így gondoltam.- majd a gázra taposott és elindultunk.