2014. december 5., péntek

Prológus

És most, következzenek azok, akikre már egész este vártatok!!!
Fülemben ezerrel dobogott a vér, környezetem lelassult. Mindenhol sikítozó, síró, izgatott rajongók akik szeretik Őket. Hogy miért? Mert adnak nekik egy reményt amit a zenéjükkel fejeznek ki irántuk. A reményt mely sose tűnik el. Sok rajongó úgy jár, hogy nem tud koncertre menni és látni az álmukat. Ők pont ezt mutatják meg nekik, hogy sose szabad feladni. Én is megtanultam tőlük, a határán voltam annak, hogy feladjam eldobjam magamtól mindenem, amim eddig volt, de tartották bennem a lelket miközben pont valamelyikük miatt adtam volna fel. A valóság hirtelen tért vissza ahogy a színpadra lépett a 4 csodás ember. Gondolom ebből már tippeltek kikről is beszélek. Tapsvihar, sikoltóroham és a nevük kántálása zengte be az egész stadiont:
A 5 Second of Summer!!!!!!- a közvetítő a helyet átadva lépdelt le mellettem a színpadról. Hátul álltam és onnan csodáltam végig zenei mutatványukat és tehetségüket. Büszke voltam rájuk, hogy eddig eljutottak a csúcs kapujába amit ma páros lábbal és büszkén átléphetnek. Elnézést be se mutatkoztam! A nevem Amelia Hemmings. A vezetéknevem tán ismerős? Elítélhetsz, állíthatsz rólam dolgokat amiknek a fele nem igaz és mondthatod, hogy csak hazudom, de nemérdekel...már megszoktam! Igen Luke a bátyám és itt pont, többet nem mondok róla, majd...
- Most pedig..csatlakozik hozzánk a másik kedvenc, a slágerlista első helyezettei akik meghódítottak pár nap alatt az X-factor után az egész világot!! A One Direction!!!!!- Luke csodás hangja tölti be a teret míg fellépet a másik banda. Igen őket is ismerem, igen megint ítélkezhetsz, de ez se véletlen folytán van! Ha velem maradsz és visszaemlékezel, akkor megtudod, hogy is szól az én "csodás"-nak sem mondható életem!!